Oldalak

2014. december 29., hétfő

Zürichi zsemle - cipóban tálalt leveshez


Karácsony előtt elhatároztam, hogy szenteste cipóban tálalt hagymalevest fogok készíteni Marka receptje alapján. Étteremben sokszor kértem ilyen levest, ideje volt, hogy magam kápráztassam el vele a családot.
A leves-recept így megvolt, már csak cipó kellett hozzá. Igen sok receptúrát végigböngésztem a neten és egyre csalódottabb voltam , nem jött szembe az igaz. Különleges hozzávalók kellettek meg kenyérsütő, nekem ilyenek nincsenek. Aztán megpillantottam Macsaknyelv zürichi zsemléjét és éreztem, megtaláltam az igazit! :-) És úgy is lett....
Összeállítani igazán nem nagy kaland, a sütés macerásabb kicsit, mert jénai tálban kell sütni, amibe kettő cipó fért bele egyszerre. Két jénaival én négy cipót sütöttem egyszerre.
Isteni finom lett a cipó, de komolyan, nem győztem bezsebelni a dícséreteket! Meg is kellett igérnem, hogy gyakran készítek még ilyet...
...lehet, hogy újévkor cipóban tálalom a lencselevest??... :-)))

Hozzávalók 5 cipóhoz (nálam 3 nagyobb, két kisebb):

2 db jénai tál fedővel

Előtésztához (kovászhoz): 
25 dkg fehér kenyérliszt (BL-80) 
6 g friss élesztő
1,65 dl víz 

Tésztához: 
az összes kovász
37,5 dkg fehér kenyérliszt (BL-80) 
1,2 dkg só
csipet aszkorbin- vagy citromsav
2,5 dkg puha vaj
2,5 dl víz
1 dkg friss élesztő

olívaolaj a kelesztőtál kikenéséhez

Este a kovász hozzávalóit összedolgoztam, letakartam és a konyhapulton hagytam reggelig.

Másnap a kovászhoz adtam a tészta többi hozzávalóját a langyos vízben feloldott élesztővel és hólygosra dagasztottam. Olivaolajjal kikent kelesztőtálban 20 percig kelesztettem.

Újból átgyúrtam és ismét 20 perc kelesztés következett.  Ezután a sütőt előmelegítettem 230 fokra, a tésztát négy részre osztottam és kigömbölyítettem.

A jénai tálakat sütőpapírral kibéleltem, beletettem 2-2 cipót és bevágtam a tetejüket. Megspricceltem vízzel a tészta felületét és a tetőt belülről. Rácsuktam és 15 percig sütöttem.

Mérsékeltem a hőfokot 200 fokra és már tető nélkül még 15 percig folytattam a sütést. 

A készre sült cipókat rácsra tettem és vízzel megspricceltem.

A leves tálalásához a cipók tetejét vékonyan levágtam majd félig kibeleztem őket. Hagytam a cipó aljában azért tésztát, hogy legyen mit a levessel kikanalazni.


2014. december 22., hétfő

Dis kifli (linzer) nagymamámtól SAD 29-re

 

A szívemnek igen kedves témát talált ki a SAD (Süss!Alkoss!Díszíts!) játék aktuális házigazdája, Anna - a Csokoládéreformer - Nagyi titka - címmel. Aki sokszor olvassa soraimat, az már tudja, hogy imádom a nagymamáim receptjeit használni, amelyek egy külön címszó alatt itt tekinthető meg.

Karácsonyra készülődvén néhány egyszerű és sokáig eltartható aprósüteményt kerestem a mamáim receptfüzetébe, így került kezembe a diós kifli receptje. Ez egy egyszerű, diós linzer, amelyet összegyúrás után rudakká kell sodorni, fel kell vagdalni, majd kifli alakúra formázni. Még forrón vaníliás porcukorba kell forgatni, így a forró süteményre jól ráragad a cukorréteg.

Emlékszem....a mama sodorta, én formáztam...most én sodortam, a kislányom formázta...

Én még melegen faltam, így a lányokra sem volt szívem rászólni, hogy ne tegyék ugyanezt... :-) A fotózáshoz a mama kötényét is előszedtem, mindig ebben a sötétkék, apró,fehér virágos köténybe sütött, amelyre imádtam rányomdázni a lisztes kezem lenyomatát.

Remélem mindkét mama látja odafent, hogy milyen szorgos kis háziasszony igyekszem lenni...
:-(
:-)

Hozzávalók:


35dkg liszt
20dkg vaj
15dkg porcukor
10dkg darált dió
Fél citrom reszelt héja
1 tojás

A cukorba forgatáshoz: porcukor, vaníliás cukor

A tészta hozzávalóiból a puha vajjal gyors mozdulatokkal tésztát gyúrtam. Hat részre osztottam és vékony, 7-8mm átmérőjű rudakká sodortam őket. A hosszú rudakat ~6cm hosszú részekre aprítottam, ezek kifli alakra formázva kerültek a tepsire. 180 fokon ~negyed óra alatt készre sütöttem őket.

Még forrón, vaníliás porcukorba lettek forgatva. Pár darab a forgatáskor mindig eltörik, de sebaj, ez a szakácsnő jutalma! :-D


2014. december 17., szerda

Karácsonyi süti-ajánló

Ha még nem csömörlöttetek be előre a neten található számtalan süti-ötlettől az ünnepekre, tekintsétek meg az én ajánlómat is. 

A karácsony elképzelhetetlen számomra a kedvenc aprósüteményeim nélkül, ami az isler és a moszkauer.:


Napokig eltartható és isteni finom - bécsi diós karamellpite...hmmmmm...:

Egy vacsorazáró tortának a könnyed, diós-csokis Capri tortát simán el tudom képzelni. Akár tejszínhabot és gyümölcsöt is tálalhatunk mellé.

Vagy ha már elég volt az édesből, egy sajtosroló-torta is méltón zárná az estét.

Végül, de nem utolsó sorban, ha egy igazi különlegességre vágytok húsétel mellé, vagy csak úgy magában, feltétlenül készítsetek sóban sült ananászt! : 




2014. december 13., szombat

Torta mezőgazdásznak - személyre szabottan :-)

 

Nemrég mutattam be egy igen vicces és személyre szabott tortát, amelyet egy állattenyésztéssel foglalkozó ünnepeltnek készítettem

Annyira bejött az ötlet a baráti társaságban, hogy ugyanerre az ötletre alapozva elkészült egy második torta is a témában. Most is a sok munka után a Riviérát kívánják a jó barátok a jeles napon, csak  a birkák helyett a szántóföldről indulna (indulhatna) a szülinapos a napfényes tengerpartra...

A töltelék most főtt gesztenyekrém volt, a bevonat és a figurák pedig házi fondant-ból készültek. A torta oldalát pedig meglocsolgattam némi étcsokoládéval, hogy ne legyen olyan túl sok cukormassza rajta. 

Nem akartam ugyanolyan tengerpartot készíteni, így most egy hajó lett a főszereplő a bal oldalon egy szigettel a háttérben.  A jobb oldalon pedig búzát, kukoricát és napraforgót igyekeztem megjeleníteni az ünnepelt terepjárójának a környezetében.

Jöjjön össze az a Riviéra ebben az estben is! :-))





2014. december 7., vasárnap

Bounty keksz - Blogóstoló 20-ra

 

Kerek számhoz, a huszadikhoz érkezett a Blogkóstoló játék, amelynek a 12. fordulójában magam is háziasszonykodtam. A staféta most Serpenyőviruóznál landolt, aki egy eddig számomra ismeretlen blogot, az Anyahajót sorsolta ki nekem. 

Az Anyahajó blog írónője egy igen kreatív internetes naplót vezet, amelyben a mindennapjait tárja elénk nem csak gasztronómia tekintetében, hanem a gyereknevelés, horgolás és a kicsikkel való együtt barkácsolás, kézműveskedés rejtelmeibe is beavatja az olvasót.  

Átnéztem a blogon található összes receptet, végül egy kókuszos linzer, a Bounty keksz mellett tettem le a voksomat. A végeredmény egy finom kókuszos-csokis keksz lett, amely sokáig eltartható a kekszes dobozba - már ha jól eldugjuk azt. :-DD


Hozzávalók:

20dkg liszt
8dkg porcukor
1 tojás
Csipet só
10 dkg puha vaj
2 evőkanál kókuszreszelék
5dkg csokicsepp vagy darabolt csoki


Díszítéshez:
5 dkg étcsoki
Kevés olaj
Kókuszreszelék

A puha vajat a cukorral és tojással habosra kevertem. Hozzávegyítettem a lisztet, csipet sót, kókuszt, legvégül a csokicseppeket. Sütőpapírral fedett  lemezre vizes kézzel diónyi golyókat formáztam belőle, ellapítottam őket kicsit. 180 fokon 15 perc alatt készre sütöttem a kekszeket.
Gőz felett olajjal némi csokoládét olvasztottam - ebbe mártottam a kekszek széleit majd rögtön kókuszreszelékbe nyomtam a csokis részt.




2014. december 2., kedd

Autótorta márkajelekkel teleaggatva 2

 

Kriszti barátnőm amikor meglátta a közelmúltba bemutatott autótortámat - amelyet sokféle márkajel díszített - azonnal lecsapott az ötletre. Egy hasonlót, csak kisebbet és kéket "jegyeztetett elő" velem a kisfiának október végére, aki Veronikámhoz hasonlóan akkor töltötte a 7. születésnapját. 

Maga a torta ismét a kedvenc csokitortám volt formára faragva és házi fondanttal burkolva. Az autó formáját tekintve most is egy fantázia-autó, úgy értem, hogy nem akartam semmilyen autótípust lemásolni, csak kitaláltam egy formát.

A jeleket szürke fondant-ból formáztam meg egy, egy éjszakát hagytam száradni, majd ehető ezüstfestékkel átkentem őket.

Az egyetlen ehetetlen rész a szélvédő, amit átlátszó irattárolóból vágtam ki.

Isten éltessen Titi sokáig! :-)) Nagyon jó utat Nektek és vigyázzatok egymásra!!!


2014. november 27., csütörtök

Nagymamám szalagárés sajtos perece


Nem is tudom mikor hoztam utoljára sós süteményt..... A helyzet az, hogy sósságot inkább anyukám szokott készíteni, az én reszortom - természetesen :-) - a torták és sütemények. 

Ez a sajtos perec nagy kedvencem gyerekkorom óta, a mama rengetegszer készítette perec vagy csak rúd alakban.  Isteni az íze, csak a sütés közben a szalagérétól felszabaduló, csípős gőzt nem szeretem, de valamit valamiért... :-)


Hozzávalók:

50dkg liszt
25dkg margarin
2dkg só
1 kis pohár tejföl
1 csomag szalagáré

1 tojás a kenéshez
Reszelt sajt és/vagy szezámmag

A hozzávalókból  a lágy margarinnal puha tésztát gyúrok. Lisztezett deszkán fél cm vastagra nyújtom, pereckiszúróval formázom, vagy csak tetszőleges csíkokra vágom. A perecek tetejét tojással megkenem, reszelt sajtba mártom és sütőpapírral fedett lemezre kis távolsággal egymás mellé teszem őket.
Ha rúdakat vágok, akkor a tetejüket megkenem tojással, sajttal/szezámaggal meghintem őket és szintén papírral fedett sütőlemezre pakolom őket.

190 fokos sütőben aranyszínűre sütöm a sós süteményeket.

Zárt dobozban sokáig eltartható, remek nassolni való, sör-vagy borkorcsolya :-)




2014. november 24., hétfő

Fahéjas almatorta karamellöntettel - blogszülinapra és SAD-ra :-)


A hétvégén úgy döntöttem, több legyet ütök egy csapásra: készítek valamit előre megünnepelve a mai napot - vagyis a 3. blogszülinapomat - és egyben sütök az aktuális, 28. SAD játékra - csábító fahéj - jegyében valami finomságot. :-) Remélem a játék-gazda, Kabóca elégedett lesz ezzel a tortával.

A receptet egyébként a neten kutakodva, egy francia honlapon, itt találtam. A karamellel leöntött süti látványa rögtön cselekvésre késztetett. Némi változásokat engedélyeztem magamnak: csökkentettem a cukor- és növeltem a fahéjmennyiséget, a liszt felét Graham lisztre cseréltem, és a karamell öntetbe is tettem fahéjat...hmmmmm....

Végül a 3. blogszülinapról: bizony, rohamléptekkel halad az idő... Köszönöm, hogy olyan sokan jöttök olvasni, vagy csak bekukkantani a konyhámba! Köszönet a sok megjegyzésért amit kapok, minden egyes vélemény nagyon jól esik, ez ad erőt és lelkesedést, hogy tovább írjam ezt az internetes recept-naplót. Mostanában sajnos kevesebb időm jut a saját - és így mások - bolgjára is, mert az otthon töltött kismama évek, majd a részmunka után már egy ideje teljes állásban visszatértem a mókuskerékbe. De igyekszem tartani az egyensúlyt minden téren, hogy erre, a számomra oly kedves hobbira is jusson idő úgy, hogy az ne a család kárára menjen. :-)

Játék kitalálására most nem maradt időm, energiám, de ígérem, ami késik nem múlik. Van pár jó ötlet a tarsolyomban.... :-))





Hozzávalók:

Tészta:
3 tojás
10 dkg cukor
15 dkg liszt (nálam a fele Graham)
15dkg vaj
1 evőkanál fahéj
1 kiskanál sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
4 nagy alma

Karamellszósz:
10dg cukor
5dkg tejszín
3dkg vaj
1 kiskanál fahéj

A tésztához az almákat megpucoltam, hármat kockára vágtam, egyet lapos szeletekre. Egy szögletes tepsit kizsíroztam-kiliszteztem, beleszórtam az almakockákat. Meghintettem őket fahéjjal, vaníliás cukorral.

A tojásokat habosra kevertem a cukorral, majd hozzáadtam az olvasztott vajat és a fahéjjel, sütőporral elkevert lisztet. Az almakockákra öntöttem, a tetejére pedig az almaszeleteket helyeztem. 180 fokon 25 perc alatt készre sütöttem.

Kiborítottam a tepsiből, hagytam kihűlni.

A karamellszószhoz a cukrot aranysárgára olvasztottam, majd hozzáadtam a vajat, végül a tejszínt. (Vigyázat, nagyon felhabzik!) Egy kiskanál fahéjjal ízesítettem, egyneművé kevertem, hagytam kihűlni. 

Tálalás előtt az almatortát meglocsoltam a kihűlt karamellel.





2014. november 21., péntek

Alsónadrág torta lánybúcsúra - diszkréten... :-)

 
A kicsit prűdebbek most kattintsanak gyorsan tovább, de ígérem, semmi durvaság nem lesz... :-)

Na, ilyet sem csináltam még, de talán nem is fogok többet - mert több energiámat lekötötte, hogy a lánykáim ne ugráljanak körülöttem alkotás közben, mint maga a torta... :-) Ami egyébként így is meglepően hamar elkészült.

Sok torta kering a témában a világhálón, én Ditta verziója mellett tettem le a voksomat, itt is köszönet neki az ihletért.

Maga a torta egy tejszínes-joghurtos túrókrémmel megtöltött piskóta volt, amit könnyű, epres főtt krémmel vontam be. (Ez azért kellett mert a tejszínes krém nem érintkezhet a cukorbevonattal, mert megolvasztja azt.)
A lefaragott piskótából, kakaóból rumból lekvárból kevés puncsmasszát gyúrtam, ebből készült a férfiasság domborulata. Formázás után ezt is szépen bevontam krémmel és jöhetett a házi fondant burkolat.
Piros szívekkel, gombokkal és "varrt" szegélyekkel dobtam fel az összhatást.

Hajrá csajok, indulhat a buliiiiiii!!! :-DDD


2014. november 15., szombat

Szilvagombóc torta a magam módján

 

Valamelyik évben a Szilvagombóc torta volt az év tortája és nekem azóta is ez a kedvencem az összes országtorta közül. A hozzátartozó recept igen bonyolult mert sok lépésből áll. Én - természetesen :-) - megalkottam a saját receptemet hozzá és nagyon sokszor készítettem el így a családnak. Valahogy lencsevégre sosem került idáig, talán mert inkább ősszel-télen készítettem amikor nem mindig jók a viszonyok egy jó fotóhoz.
A férjem kedvéért azonban elkészült ezen a héten újra és a csodás, szombat délutáni napfényben végre meg is örökítettem. :-)

Hozzávalók:

Kakaós piskótalap:
2 tojás
2 evőkanál víz
4dkg liszt
2dkg kakaópor
8dk cukor

Piskótatekercs:
3 tojás
3evőkanál cukor
3evőkanál liszt

A szilvás tekercshez:
10dkg aszalt szilva
Szilvalekvár
20dkg marcipán
6dkg étcsokoládé
Kevés olaj
2dkg vaj
2dkg porcukor

A szilvakrémhez:
35dkg szilva (lehet fagyasztott is)
1.5dl vörösbor
1 kávéskanál fahéj
12g zselatin 120g vízben oldva
2,5dkg vaníliás pudingpor
10dkg cukor
2,5dl tejszín 

Első nap:
A kakaós piskótalaphoz a tojásokat szétválasztom, a fehérjékből kemény habot verek. A sárgáját habosra keverem a cukorral és vízzel, majd hozzáadom a liszttel elkevert kakaóport. A fehérjehabot falapáttal, óvatosan a tésztába vegyítem. Zsírozott-lisztezett 24cm-es kerek tortaformában 180fokon ~15 perc alatt készre sütöm (tűpróba!).

A piskótatekercshez a tojásokat szétválasztom, a fehérjét kemény habbá verem. Hozzáadom a cukrot, addig keverem míg el nem olvad benne. Ekkor hozzákeverem a sárgáját majd legvégül óvatosan a lisztet. Sütőpapírra vékonyan kikenem és 180 fokon ~10 perc alatt készre sütöm. Még melegen feltekerem.

A szilvás tekercshez a vajat a porcukorral habosra keverem. A vékony piskótalapot 10cm széles csíkokra vágom. A csíkok közepére halmozok egy hosszú csíkban szilvalekvárt és aszalt szilvát, majd a piskótát ráhajtom két oldalról - kialakítva így egy hengert. A hengerekből kialakítok egy akkora kört, amelynek kisebb az átmérője mint a kakaós piskótalapomnak. Nem baj ha néhol töredezett, megpróbálom minél egyenletesebbre csinálni, bekenem a vajból kevert krémmel vékonyan és fél órára a hűtőbe teszem.
A marcipánt porcukron kinyújtom, beburkolom vele a szilvás hengert. Itt se keseredjünk el ah nem szép a fedés, úgy sem fog látszani mert még csoki is megy rá. A csokoládét gőz felett kevés olajjal hígítva felolvasztom, majd szilikonecset segítségével bekenem a szilvás hengert vele.

És ezzel a legnehezebb - de leglátványosabb!!! - része kész....

Második nap:
A szilvát a fahéjjal, vörösborral negyed órát főzöm. Közben a zselatint a vízben feloldom, a pudingport 4 evőkanál vízzel simára keverem. A forró szilvát botmixerrel péppé turmixolom, hozzáadom a cukrot és a pudingport - összefőzöm. A megpuhult zselatinhoz adok 3-4 evőkanál szilvapépet - feloldom, majd a forró krémhez adom. Hagyom teljesen kihűlni.
A tejszínt kemény habbá verem.
A kakaós piskóta köré tortakarikát teszek. A kemény tejszínt a szilvakrémbe vegyítem úgy, hogy a hab minél kevéssé törjön meg. A karikába simítom a felét, ráteszem a szilvás tekercset és rásimítom a maradék krémet - 12 órát dermedni hagyom.

Olvasztott csokoládéval és marcipán golyókkal dekorálom a remekművet. :-)





2014. november 11., kedd

Garfield torta Márton napra :-)

 

Vasárnap ünnepeltük - kicsit előrébb hozva - Márton keresztfiunk neve napját. A torta Garfield-témáját a nővérem súgta meg, Marci mostanában szereti ezt a világ lustája macska-mesét. :-)

Bár nem szorosan ebbe a blogba tartozik, de azért megjegyzem, hogy stílusosan Márton naphoz volt igazítva a menü is, anyukám isteni sült libát készített....hhmmm... :-)

Két nappal előbb készült a torta mint a buli, így színes piskótalapok közé egy könnyű, főtt, karamellás krémet készítettem hozzá. A bevonat a szokásos házi fondant volt. A tortaötlet képét valahol a neten találtam, de már nem találtam vissza a pontos helyére. Még szerencse, hogy gyorsan, vázlatosan lerajzoltam magamnak.
Csak egy nagyon homályos szeletkép sikerült, de azon jól látszik, hogy kék és narancssárga lapok váltakoztak a töltésnél.

Isten éltessen Marci nagyon sokáig!! :-)

Unokatestvérek <3

2014. november 8., szombat

Diploma-kalap torta

 

A diplomakalapos tökfej torta után itt egy komolyabb tortaverzió arra, ha valakit köszönteni szeretnénk a diplomájának ünnepléseként. :-)

Maga a torta magasra töltve, 6 lapból és főtt csokikrémből állt. A kalap teteje fondant-ból lett kiszárítva, és abból készült a papírtekercs is. A tekercset kakaóporral színeztem valósághűre. A piros fondant-pecsétbe a dátum került, 2014. 

A kalap tetején a csúcsok kicsit meghajlottak. nekem így még jobban tetszettek. 

Nagy gratula minden friss diplomásnak! :-)


2014. november 5., szerda

"44" likőr kávéval és naranccsal, Karácsonyra

 
Múlt évben, karácsony előtt mutattam be egy hosszú érlelésű, házi készítésű likőrt, a "44"-et. Akkor többen kérték tőlem, hogy legközelebb szóljak időben mert elkészítenék az ünnepekre. Hát itt az idő! :)

Talán összerakni kicsit macerás, de aztán már csak várakozni kell rá kerek 44 napot.

Nagyon kellemes, erősen narancsos likőr a végeredmény ahol az utóízben érezhető meg a kávé. Nálunk mindenkinek nagyon ízlett!


Mindenképpen érdemes kivárni az előírt érlelési időt mert hétről-hétre finomabb lett a végeredmény. Én elég hűvös helyen érleltem, így viszonylag sok cukor maradt az alján, amit az utolsó héten párszor felkevertem.

A kész likőrt leszűrtem (a narancs teljesen ehetetlenné vált, totál kiszipolyozta az alkohol), a visszamaradt cukor egy kis pohárba került ahonnan kiskanalanként elfogyogatott....mint a Dianába mártott kockacukor... :-P