Puncs kocka

A családi disznóvágást az idén ez a puncskocka édesítette meg és nem is akárhogyan! Csak kapkodtam a fejem, hogy folyton üres volt a kistányér, amit kivittem sütivel a garázsba, nem győztem újratölteni. Ennél nagyob  dícséret nem is kell. :-)
 

A puncskockáról és a puncsgolyóról van az a negatív "pletyka", hogy mindenféle maradékokat beletesznek a cukrászdákban. Ez nem így van! A cukrászüzemekben a puncsba valóban belekerül az úgynevezett "nemes hulladék", vagyik a krémes sütemények, torták levágott szélei, a hibás formájú szeletek, de csakis a piskóta és mézes tésztájúak és a főtt krémesek. Linzer-, élesztős-, vagy forrázott tészta nem kerül bel., azok kemények maradnának a puncsrétegben. Tejszínes krémek pedig a gyors savanyodás miatt nem kerülhetnek bele.
 

Na már most, ha nekem torta faragásnál marad piskóta, vagy krém, süti szeletelésnél a sütemény leeső széleit mindig betszem a fagyasztóba egy tiszta zacskóba, és így tesz anyu és anyósom is. Most öszedobtuk ezeket a maradékokat és így készült ez a sütemény. Persze a maradékok hiányában pusztán piskótából is készülhet a puncsréteg, arról itt olvashattok.

Most így készült:

Hozzávalók:

Piskóta:

6 tojás

28dkg cukor

20dkg liszt

6 evőkanál víz

Sütemény szélek és maradékok
Baracklekvár

Cukorszirup:

2dl víz

18dkg cukor

Rum vagy rumaroma

Egy citrom és egy narancs reszelt héja

Pár csepp piros ételfesték

Teteje:
Fondant, amit most cukrászdában vettem, de kapható
por változat is az üzletekben

A piskótához a tojásfehérjéből kemény habot vertem, a sárgáját pedig habosra kevertem a cukorral és a vízzel. Hozzáadtam a lisztet, majd a kemény tojáshabot. Sütőpapírral fedett lemezre kentem és ~35 perc alatt, 180 fokon tűpróbáig készre sütöttem. A kihűlt lapot ketté vágtam, az egyik felét lekvárral megkentem.

A sütimaradékokat egy tálba tördeltem.

A sziruphoz a vizet a cukorral felforraltam, ízesítettem, szineztem. A kockára vágott piskótákat nyakon öntöttem a sziruppal és óvatosan elkevertem. Az így kapott tölteléket rányomkodtam a lekvárral megkent piskótára, megkentem lekvárral és a másik lappal lefedtem, úgy, hogy a piskóta "bőrös" része legyen felül. Hagytam kihűlni.
A piskótát lekvárral vékonyan megkentem és felemlegített, rózsaszínre festett fondanttal vontam be.

Névnapi muffin - Gasztropajti emlékére.... :-(

Szomorú apropóból különfordulót rendezett Márti - a blogszerzőkkel történt előzetes egyeztetés után -  a saját blogján. Gasztropajti, azaz Hajdú István László "2016. december 15. óta az égi interneten blogol" - fogalmazta meg Márti fájdalmasan frappánsan. Engedjetétek meg, hogy idézzek még Márti megemlékezéséből:

"Hiányoznak a leírásai, amiktől bizony az volt az érzésed, hogy "csak" beszélget veled, és akár együtt is főzhetnétek, ehetnétek. Tudtad belőlük, hogy a feleségével bensőséges és teljes a kapcsolata. Nézted a képeket, és az volt az érzésed, hogy bele kell harapni, bele kell kanalazni az ételébe, mert az ÉTEL-t láttatta, úgy, ahogy esszük, és úgy, ahogy kívánjuk. A gasztrofotózási tudományát pedig jó szívvel megosztotta velünk, így bárki eltanulhatta a technikákat.....Lássuk be, a Kedvenc Kajáink Kicsiny Konyhánkból cím, a kicsiny konyha kifejezés átvitt értelmét tekintve nagyon szerény. Nagy konyhát vitt, széles spektrumút, ahogyan ő fogalmazott, az antarktiszi kivételével minden nemzet konyhájában otthon volt.

Nos, legyünk otthon mi is Hajdú István László konyhájában! Azzal a vidámsággal válogassunk tőle, ami az írásaiból sugárzott, és olyan jóízűen együk majd az ő receptjei alapján főzött ételt, mintha vele együtt falatoznánk."

 

Aki "ismerte" őt, vagy aki a bejegyzésem alapján most ismerkedne meg csodálatosan sokszínű konyhaművészetével, bátran készítsen el tőle egy receptet. Márti február 26. éjfélig várja a fotókat és a linkeket az alábbi címen: hogymegtudjuknezni@gmail.com
 

Most pedig a választásomról: mindenképpen süteményt szerettem volna sütni tőle, hiszen ez áll a legközelebb hozzám. Hosszas válogatás után ráakadtam a Névnapi muffinjára, amely a receptneked oldalon is megtalálható. Szinte sorsszerűnek éreztem, hogy a muffin leírása egy olyan bejegyzésénél található, ahol ír és képeket mutat a családjáról és több kedvenc receptet is megoszt az olvasókkal.

Maga a muffin egy csokis, diós, mazsolás finomság, melyet én egy kis málnával bolondítottam meg, mert a gyermekeim gyümölccsel szeretik a csokis süteményeket.
 

Isten nyugosztaljon Gasztropajti, az írásaid alapján emléked örökre élni fog! :-(((

 

Gasztropajti eredeti receptje:
 

Hozzávalók 18 db. muffinhoz:

Gasztropajti fotója

150 g.  cukor,
200 g. vaj,
2 ek. kakaó, 
3 tojás,
180 g. liszt, 
1/2 cs. sütőpor,
100 g. dió,
50 g. mazsola, 
100 g. tört csokoládé (maradék díszek, figurák)

A lágy vajat összekeverjük a cukorral, a vaníliás cukorral, majd a tojásokat is hozzáadva, mixerrel simára keverjük.

A sütőporral kevert lisztet apránként hozzáadva, a kakaóval együtt csomómentesre keverjük. A tört csokoládét, a darabolt(nem darált) diót, a mazsolát is belekeverjük. A homogén tésztát, egyenlő mennyiségű adagokban elosztjuk a papírformákban.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük. Nem árt elvégezni a tűpróbát sem.

Én annyit változtattam a recepten, hogy minden muffinba egy nagy, fagyasztott málnaszemet rejtettem.

Pozsonyi kifli - diós, mákos

Apukám egyik kedvenc uzsonnasüteményét hozom ma, amit már régóta igérgettem neki. Egyszer viccből azt mondta gyerekkoromba egy kolléganőjének aki cukrász volt és szeretett volna engem "örökbe fogadni", haza vinni magával, hogy egy zsák pozsonyi kifliért vihet... :-D Én meg hálából néha készítek neki, hogy nem adott el.... :-)))

Úgy vagyok ezzel a recepttel, hogy kissé macerásnak tartom, mert a töltelékek előkészítése elveszi az idő felét. De most jól ütemeztem, a tölteléket elkészítettem-kimértem szerda este, pénteken meló után pedig már gyúrtam is a tésztát. Délután öt órára pedig már a frissen illatozó kiflikkel vártam a szüleimet. :-)

Tegyetek egy próbát ti is!
 

Hozzávalók:

Tészta:

50dkg liszt

20dkg vaj

5dkg porcukor

2dkg élesztő (1 csomag instant)

Csipet só

1,5dl tej

1db tojássárgája

Kenéshez:

3db tojássárgája

1db tojásfehérje

Töltelék:

30 dkg darált dió

30 dkg darált mák

2x12,5 dkg cukor

2x2,5dkg méz

2x2dkg mazsola

1 citrom rszelt héja

1 evőkanál (szilva)lekvár

 

 

A két féle töltelék hasonlóan készül, és ezekkel kezdtem: A töltelékhez a dióhoz/mákhoz adtam a fél citrom reszelt héját, a mazsolát és a mézet. A cukrot annyi vízzel felngedtem egy edényben, hogy fél újnyira ellepje a cukrot. Felforraltam ezt a cukros vizet és a dióra/mákra öntöttem. Elkevertem, hagytam kihűlni. Egy gyurmázható töltelék a cél, amit 3 dkg nagyságú darabokra kell mérni és szivar alakra formázni. Nekem a máktöltelék mindig porhanyósabb lesz, nem áll össze, ezt szoktam kiküszöbölni egy evőkanál lekvárral - így már tökéletes lesz.

A tészta hozzávalóiból közepes keménységű tésztát gyúrtam (nem olyan lágy mint az élesztős tészta, de nem is olyan kemény mint a linzer-a kettő között, ezért is "omlós-élesztős" a kategóriája). Az élesztőt nem kell felfuttatni, elég feloldani a langyos tejben.

A tésztát 20 percig hűvös helyen pihentettem.

A pihent tésztát 3dkg súlyú darabokra osztottam.

A tésztagömböket oválisra nyújtottam, ráhelyeztem a szivar alakú tölteléket és hosszú, csücskös kiflivé formáztam.

A diós kifli patkó, a mákos ácskapocs alakú. Ha jól sikerül minden és nem reped ki a tészta, innen lehet tudni, hogy milyen a töltelék.

A kifliket sütőpapírral fedett lemezre helyeztem és simára kevert tojássárgával megkentem. Jó fél óráig langyos helyen szárítottam rá a sárgáját.

A megszáradt tojássárga réteget tojásfehérjével megkentem és hideg helyen ismét fél óra pihenés kezdődött, míg meg nem száradt a fehérje réteg.

A kiflire száradt két féle tojásréteg megrepedezik hő hatására - ez adja a kisűlt tészta márványosságát.

200 fokos sütőben ~20 perc alatt a kifliket készre sütöttem.

Focilabda torta - végre sikerült :-)

Párszor már próbálkoztam focilabda készítéssel, de sosem sikerült tökéletes gömböt formáznom, így a beborítás a különböző szögekkel sem sikerült tökéletesre. Aztán megláttam valahol a neten, hogy be lehet vonni csíkonként is a labdát és utólag formázó hengerrel belenyomkodni a varrásvonalakat. Így az egyenlőtlenségek nem olyan feltünők.

Ha én ezt előbb tudom...... :-D :-D

A torta még a nyár termése, de a nagy szurkolásokban a portugálok ellen - is -  nem mertem előhozakodni vele, aztán pedig megfeledkeztem róla. :-)