Anyai nagymamám csak az őszi-téli időszakban készítette nekünk ezt a süteményt, mert mindig azt mondta, a melegben nem szabad ilyet sütni, mert nagyon kényes a krém benne. Akkoriban még nem volt hűtőszekrényük sem, a kamrába kellett felfedező útra indulnunk sütemény után. Aztán ugyan lett hűtőszekrény, de abban továbbra sem volt sütemény, mindig a szezonnak megfelelően sütött-főzött nagymamám.
Most Húsvétkor elég télies volt az időjárás ahhoz, hogy meglepjem ezzel a szelettel Anyukámat. Még sosem sütöttem ilyet, teljesen véletlenül találtam meg a receptet.
Megkóstolta...felismerte...és ragyogott az arca...Majd' 20 éve nem evett ilyet...
Aztán megkóstolta a férjem is és az ő szeme is felcsillant: "Az én mamám is sütött ilyet, nagyon szerettem! Tegyünk félre Apunak is, lepjük meg vele!"
Mondom én, hogy egy falat gyermekkor.......:)
Tészta:
25dkg liszt
1dkg szalagáré
5dkg zsír
2 evőkanál porcukor
1 egész tojás
1dl tejföl
Krém:
4,5dl tej
1 csomag vaníliás cukor
7,5 dkg liszt
1 kocka margarin
22dkg porcukor
1 egész tojás
A tészta hozzávalóiból gyors mozdulatokkal puha tésztát gyúrtam. Kettéosztottam, lappá nyújtottam őket (~20x32 cm) és 180 fokon halvány rózsaszínre sütöttem.
A krémhez a tejet a liszttel és a vaníliás cukorral összefőztem, kihűtöttem. A margarint habosra kevertem a porcukorral és a tojással (ettől, a nyers tojástól kényes, de egyben nagyon finom a krém!), hozzákevertem a tejből főzött besamelt. A kész krémet a lapok közé töltöttem.
Eredetileg porcukorral kell meghinteni a tetejét, de én most a Húsvét miatt vékonyan megkentem krémmel és egy nyuszifejes-papírsablon segítségével kakaóporral mintáztam. A sablont még én vágtam ki évekkel ezelőtt és nagyon vigyázok rá, minden Húsvétkor használom szelet-dekorálásra. :)
26 megjegyzés:
Nagyon ünnepi lett ezzel a nyuszikával! Szalagálés süteményt mi is nagyon szeretjük néha sütök is bár én általában pudingos krémmel töltöm.Ezt a fajta krémet nem ismerem de nagyon finom lehet ezzel is.
Remélem még ma ideér hozzám az a bajszos szakács bácsi egy sütivel!
Jajj, de jól néz ki :) Szalagáré helyettesíthető szódabikarbónával?
Hmmm, ez aztán a guszta, krémes nagyiféle sütike:) Igaz, én nem ismerem , de nagyon csábító:)) A nyuszikás sablonod, pedig tökéletes:))
Épp tegnap tettem fel szinte pont ugyan ezt a receptet a blogomra! :) De látom, nálad azért nagyobb sikere van. :(
Igen, én is írtam, hogy a télies időjárás miatt abszolút ideillő süt volt. :) És az én nagyim sem sütött ilyen krémes csodákat sosem nyáron, mert nekem is mindig azt mondta, hogy megromlik. :)))Ezek a nagymamák! :)
Én mamám is!!! :-)
Azt hiszem, felénk "Fehér krémes" néven fut.
Guszta!!!
Nagyon guszta sütemény, látszik rajta, hogy mennyire könnyed és finom! :)
A nagymamám nagyon gyakran sütötte ezt a szalalkális süteményt. Én meg már régen készülök, de még nem jutottam el odáig, hogy megsüssem. Pedig nagyon szerettem.
Éva: pudingos krémmel én is nagyon szeretem ezeket a lapokat. :)
MuskátliBüfé: küldöm a bácsit a szállítmánnyal....;-)
Tejszínhab: elvben helyettesíthető, de azért a szalagárétól puhább, levegősebb lesz.
Janka: köszi, nagyon vigyázok a sablon épségére, még egyszer nem akarnám kivágni...:)
Ditti: megnéztem és valóban, nagyon hasonló a recept és tetszik az elnevezés Nálad! :)
M@rti: na ugye?? :))) Régen talán nem volt ekkora választék mint most.
Hankka: köszönöm! :)
Luca: akkor még gyorsan ütemezd be aztán jöjjön végre a jó idő! ;-)
Nagyon szeretem az ilyen süteményeket!! Igaz, sütni nem szeretem a szalalkális lapokat, pedig attól tényleg olyan jó omlósak a lapok. Nagyon guszta süteményt készítettél, és milyen jó érzés lehetett, hogy az egész családnak örömet szereztél vele... Imádom az ilyen gyerekkori süteményes nosztalgiázásokat én is. :-))
Nagyon gusztusos, kívánatos sütiket sütöttél és az alkalomhoz illően díszítetted!
Elhiszem, hogy anyukád megörült neki!
Nagyon guszták és a recept is tetszik ,mentem is:))
Guszta, finom sütit készítettél! Jó érzés feleleveníteni a kellemes múltbeli ízeket:-)
Hmmmm ez valami nagyon jól néz ki! Na és a tálalás is fenomenális lett! Milyen jók ezek a régi receptek! Nekem is van egy szuper vendégvárós szalagárés receptem (imádjuk) :D
Igen ez a reci nekem is ismerős még gyerekkoromból:))) ........ igazi nosztalgia.......
DE jó! Imádom az ilyen régi és jól bevált recepteket! Köszi, hogy megosztottad velünk! ;-)
Gabriella: igen, a szagok miatt kellemtelen sütni ezeket a lapokat de a puhaságuk miatt megéri. :)
Marisz: köszönöm szépen, és igen, jól esett neki a múltidézés...
Mónika: remélem ízleni fog! :)
HajniZoli: köszönöm!
Millye: és meglehet nézni valahol a Te receptedet? :)
Judóca: örülök, ha benned is szép emlékek éledtek! :)
Eszter: köszönöm és igazán nincs mit, látod, milyen sokunknak jelent ez valamit...:)
Judit ennek láttán bánhatja igazán, hogy nem juthatott el hozzátok. Éppen tegnap mondta, hogy házi sütemény hiánya van. No ezen Te tudsz segíteni igazán.
Tényleg nagyon finom (volt) a pite!!!
Mégegyszer nagyon köszönöm, igazi nosztalgia volt! (Csak az aluminium tálca hiányzott alóla...emlékszel?)
Ha jöttök, ki kellene próbálni azt a fánkot amit Dédi sütött. Tudod amelyikbe sok tojás kell, s nagyon törik. Szerintem a Mama receptjei között megtaláljuk a hozzávalókat.
P. A.
De finom lehetett! Olyan jól néz ki, el fogom készíteni a fiúknak :)
Anyu: tényleg, az alutálca....na majd körülnézünk a papánál. :)
Vikvi: köszönöm és remélem ízleni fog! :)
Szép süti, érdekes összetevőkből, nem is hallottam eddig a szalagáréról, de látom rajtam kívül mindenki ismeri :)
Tetszik!
A szalagáré egy hasonló kémiai lazítószer mint a sütőpor vagy a szódabikarbóna. Viszont nagyon szemet csípő, erős illata van a sütésnél, jó közben szellőztetni a konyhát. :-D
Nagyon szeretem a szálikálés lapokat, Nagyszerűen eltaláltad, hogyan díszítsd!!! A bácsi erre is futhatna egy kört :D
Máris zavarom arra Vicuska... ;-)
Nagyon szerettem gyerekkoromban ezt a sütit. Köszönet a receptért. Elvittem :-) Örülök, hogy jártál Nálam és tetszett, amit láttál. Kíváncsian várom, hogy mit fogsz választani Tőlem! :-) Én ha Tőled kellene választanom, ezt a sütit sütném. No de így is meg fogom sütni. :-)
Köszönöm Nelli, remélem ízleni fog! :-)
Megjegyzés küldése