Sóban sült ananász narancsöntettel- egy különleges desszert

 

Biztosan Ti is jártatok már úgy, hogy a tévében elcsíptetek egy receptet, amit tátott szájjal és kissé hitetlenkedve néztetek...na én ezzel így voltam! 

Váltogatva a csatornák között egy novemberi délután megálltam egy francia tengeri só lepárló üzemet bemutató műsornál ahol egyszer csak a műsorvezető kötényt kötött és azt mondta, egy nagyon finom és egyszerű desszertet mutat be, a sóban sült ananászt.

Szerencsére nem volt bonyolult a receptúra így gyorsan papírra vetettem és szentül elhatároztam, hogy adandó alkalommal kipróbálom. (Egy ananász, 1 kg só és némi segédanyag, több is veszett már Mohácsnál... :-D) Ez az alkalom pedig karácsony 1. napjának ebédje lett, ami után igazán jól esett már egy kis gyümölcs a sok dőzsölés után...

Számomra különleges és nagyszerű élmény - sós, édes, ananászos és narancsos egyszerre - volt így fogyasztani az ananászt, eltudom képzelni valamilyen könnyű grillhús mellé köretként is. A családot ugyan most megosztotta ez a "találmány", de többségben voltunk a rajongói oldalon. :))

Hát lássuk:

Hozzávalók:

1 kisebb ananász

1kg tengeri só (a műsorban 2kg volt nagyobb ananásszal és vastagabb sóréteggel)

1 tojásfehérje

1 lime leve

1/2 citrom leve

Narancsöntet:

1 narancs

5dkg nádcukor (a műsorban 10-et mondtak, szerintem az brutál sok!)

Csipet fahéj

1 db csillagánizs

A sót, tojásfehérjét, lime-és citromlevet egy tálban összekevertem, amolyan "malterszerű" masszát kell kapni.  Egy tepsi aljába - nálam egy jénai tál teteje - egyenletesen és vékonyan bele kell nyomkodni egy réteg sót. Erre rá kell fektetni az ananászt - a leveleivel együtt!! - és a gyümölcshúst "iglu-szerűen" körbe kell tapaszolni sóval. A levelek kívül maradnak a burkolásból.

150 fokos sütőben 1,5 óráig tart a sütés, ezalatt a só megfeketedik. Ezután egy órát hagyni kell hűlni. 

 Közben a narancs levét ki kell facsarni, hozzáadni a cukrot, fahéjat és csillagánizst és fel kell forralni. 10 perc állás után le kell szűrni.

A meghűlt sóréteget le kell kalapálni - szó szerint! - a gyümölcsről, kicsit megtisztogatni kézzel a maradék sótól és lehet szeletelni.

A langyos szeleteket narancsöntettel kell tálalni.

Nézzétek a hátra maradt sóágyat! :) :

Egzotikus gyümölcsnyárs & az eredeti Sacher torta

Apukám gyűjtött nekem néhány régi receptes újságot, így került a kezembe egy 2002. július havi Fakanál magazin "Parázson sültek" címmel. Ebben láttam meg néhány grillrácson sütött gyümölcsöt "grillezett desszert" címszó alatt. Az egyiket - a címben szereplőt - az első adandó alkalommal ki is próbáltam és a férjemmel rögtön megegyeztünk, hogy ezek a nyársak többé nem hiányozhatnak a kinti sütögetésekről. :-)

Különösképpen küldöm ezt az egyszerű receptet "Fantomi sógoromnak", mert nagyon felkeltettem az érdeklődését amikor áradoztam róla! :-))

Hozzávalók:

8 db hurkapálca 

1 db ananász

1 db mangó

1 db narancs

1 db banán

A páchoz:

2 evőkanál cukor (vagy barnacukor)

4 evőkanál víz

Ízlés szerint őrölt fahéj

2 evőkanál rum

A szóráshoz:

1 marék kókusz serpenyőben barnára pirítva

A gyümölcsöket megpucoltam és szeletekre vágtam. Váltakozva feltüztem őket a biztonság kedvéért dupla hurkapálcára. A cukrot a vízzel forrásig főztem, majd belekevertem a fahéjat, rumot és kihűtöttem. Ezzel megkenegettem a gyümölcsöket és 2 órán keresztül a hűtőben állni hagytam őket. Egy teflon serpenyőt felforrósítottam és megpirítottam benne a kókuszreszeléket. 

Sütés előtt lecsöpögtettem a nyársakat és grillrácson 5-5 percig sütöttem mindkét oldalukat. Amikor készen voltak, bőven megszórtam a gyümölcsöket pirított kókusszal.

Aki a gyümölcssalátát szereti, az nagyon nem lőhet mellé ezzel a finomsággal és mégis más az ízvilág és nem utolsó sorban az elkészítés hangulata! :-P

                                                                                     ---¤¤¤¤---¤¤¤¤---

És ha már "Fantomi" rokonékról volt szó, ezúton is szeretnék nekik köszönetet mondani, hogy megvalósították egy régi álmomat és megkóstolhattam általuk az eredeti, bécsi, fadobozos Sacher tortát egyenesen a Hotel Sacherból! Mindezt ráadásul Bécsben, osztrák levegőt szívva a gasztroélmény közepette! :-) Ennyit arról amit az előző, szülinapi bejegyzésemben írtam, miszerint nekem nem nagyon mernek tortát venni... :-)
Ígérem a fadobozt örök becsben fogom tartani és majd az unokáimnak is mesélek róla! :-)))))
Köszönöm szépen még egyszer az ajándékot és az élményt!