Öt éve már, hogy "Krémpite, egy falat gyermekkor..." címmel hoztam egy számomra igazán nosztalgikus süteményt, ami anyai nagymamámhoz kötődik. A mai Lajoska szelet pedig apai nagymamámhoz kötődik, nem volt olyan ünnep amire ne követeltünk volna Lajoskát a Kókuszos szelet mellé. Igazából sokszor sütöttem már, de a fotó és a poszt valahogy elmaradt, most pótolom.
Olyan nagyon átpuhulnak a mézes lapok a pudingos krémtől, hogy szinte elolvad a szájban a sütemény. Kiskoromban sokszor képzeltem, hogy puncs fagyit eszek Lajoska helyett... :-DD
Ezzel a számomra nosztalgikus süteménnyel és ez eredeti, kézzel írott recepttel kívánok mindenkinek
Boldog, békés, szeretetben teljes Karácsonyi Ünnepeket!
7 megjegyzés:
Nagyon szép szeletek lettek! Finomak ezek a mézes lappal készült sütik, főleg ilyen töltelékkel :-) Még egyszer boldog karácsonyt egész családodnak!
Kellemes karácsonyt, békés, boldog ünnepeket kívánok, szeretettel! :)
Ó, de nagyon szépséges :) Boldog ünnepeket nektek, puszik :)
Köszönöm lányok! 🙂
Sosem hallottam Lajoskáról. De isteninek tűnik. Meg fogom sütni. Én is kívánok boldog ünnepeket nektek, bár kicsit utólag. :))
Már hallottam erről a sütiről, de még nem ettem/készítettem ilyet. Csodásan néz ki! Utólag is boldog ünnepeket kívánok! :)
Nagyon szép ez is. Istentől megáldott újévet kívánok neked és a családodnak.
Megjegyzés küldése